Ami egyszer volt, most újra megtörténik

Az első héten Seattle-ben találkozott egymással a Seahawks és a Packers gárdája, akkor sima (36-16) hazai győzelem született. Ebben a posztunkban most azt fogom bebizonyítani, hogy miért történik majd meg ez most újra, ezúttal már a Nemzeti Konferencia döntőjében. Arról, hogy ez miért nem fog megtörténni, avagy hogyan nyerhet a Green Bay, ebben a posztunkban találhattok választ. Már ha találtok egyáltalán, szegény Mzolinak csupa nehéz feladat jut. Múlt héten azt kellett volna megmagyaráznia, hogy a Panthers-nek van esélye (nem volt), most pedig azt, hogy Rodgers-éknek van valami keresnivalójuk. De nincs.

Nincs, és ezt most az egyes párharcokon keresztül le is vezetem.

Rodgers vs Seattle védelem

Rodgers háromszor játszott idén elit védelem ellen. Jóindulatú gyerek vagyok, így a javára írnám, hogy a Seahawks, a Lions (1. meccs) és a Bills ellen is idegenben kellett pályára lépnie, de mivel most sem a Lambeau-n lesz a mérkőzés, így mégsem tudok ettől eltekinteni. Ezeken a meccseken egyáltalán nem a hazai környezetben ellenállhatatlan, hibátlan, MVP, stb. irányítót láthattuk. Pff... nagyon nem. A Hawks, a Lions és a Bills ellen összességében kerek 50 %-os pontossággal passzolt, 2 TD mellé dobott 3 INT-t is, és átlag 68,2-es passer ratinget produkált. Magyarul ejtsd, nagyon kevés:

Ha ehhez hozzáveszem, hogy a sérülése miatt nem fog tudni kimozogni a zsebből, a Sajtfejűek kezdhetnek aggódni. A Hawks front-7-e idén egyáltalán nem gyűjtögeti hatalmas lendülettel a sackeket, de ha már idevesszük a QB ütéseket és siettetéseket is, máris az egyik legjobb egységről beszélhetünk. Adná magát a mozdulatlanságra kényszerített Rodgers ellen, hogy a védelem blitz-ekkel hozza még nehezebb helyzetbe, de a Seahawks azon kevés csapatok közé tartozik, amelyik szinte sohasem blitz-cel. Most sem számítanék erre, mert ha Carrollék így tennének, rövid passzokkal szét tudná kissé zilálni esetleg a védelmet a Packers irányítója, így itt nem lesz változás a game planben. Az első meccsen Richard Sherman felé egyetlen labda sem szállt, így a Green Bay kvázi beáldozta a leggyengébb elkapóját Boykint. Ez a stratégia nem volt kifizetődő, mert a pálya másik oldalán Maxwell ellen sem Cobb, sem Nelson nem tudott elég elkapást bemutatni, az így féloldalassá váló pályán pedig a két safety Thomas és Chancellor is jobban tudott Maxwell oldalára csalni, hogy kisegítse őt. Ha viszont mégis teszteli Shermant, akkor az egyik legjobban egy-egyező cornerback ellen jobban benne van az eladott labda esélye.

A zöld-sárgák támadófalának szerepe döntő lesz, már a Dallas ellen sem tudták teljesen megvédeni Rodgers-t, és most nem Mincey és Lawrence fog rohamozni, hanem Bennett, Avril és Irvin… van különbség. Az első meccs krónikájához egyébként még hozzátartozik, hogy akkor 10-10-nél megsérült a vendégek falembere, Bulaga, és ez döntő hatással volt a nyitómérkőzésre.

Packers futójáték vs Seahawks front-7

Ha valahol van keresnivalója a Green Bay-nek, akkor az itt van, és ez annyira igaz, hogy vagy itt nyerik meg a meccset vagy sehol máshol. A hazaiak futás elleni védelméből a szezon eleje óta hiányzik Mebane, az alapszakasz végére teljes értékű helyettessé avanzsáló Jordan Hill viszont a Rams ellen sérült meg úgy, hogy ki kell hagyja az egész rájátszást, és bizony, a Panthers ellen látszott, hogy a futás elleni védekezés nélküle nem tökéletes (30 futás, 132 yd), de azért jónak még így is könnyen nevezhető. A már sokszor emlegetett nyitómeccsen Lacy még meg sem közelítette a legjobb formáját, de a szezon második felében már úgy játszott, ahogy elvárható volt tőle. Most viszont a kiszámíthatóvá váló Packers offense ellen Chancellor többet jöhet fel a line-of-scrimmage közelébe, hogy segítse a futás elleni védekezést.

Seahawks futójáték vs Packers front-7

Fárasztás, fárasztás, majd a második félidőben boom. Ez volt eddig a hazaiak receptje, és ez lesz most is. Nem kell kitalálni semmi extrát, nem kell feltalálni a spanyolviaszt. Nem. Marshawn Lynch (olykor Turbin) és Russell Wilson, avagy a ligaelit futójáték találkozik a mezőny hátsó harmadába (23.) tartozó futás elleni védelemmel. Ez az álmoskönyv szerint már nagyjából determinálja is a meccs képét, legalábbis akkor, amikor a labda a hazaiaknál lesz, de ha ehhez még hozzávesszük, hogy a Sajtfejűek múlt héten a Cowboys ellen is már 145 yardot engedtek a földön 28 kísérletből, akkor sok jóra (de legalábbis rövid Seahawks drive-okra) nem számíthatnak a vendégek. Ellenben 20 körüli Lynch futásra 100+ yardért igen.

Wilson and Co. vs Packers secondary

Az egészen hihetetlen módon továbbra is alulértékelt Russell Wilsonról szóló poszt jövő hétre van beütemezve (kivéve, ha valami csoda folytán nyerne a Packs, mert akkor szeptemberre…khm), így róla most csak kevés szót ejtünk. Ha Matthews-ék időnként hagyják majd kimozogni a zsebből, akkor máris vesztettek. Ha nem futhat? Azt láttuk a Panthers ellen… Ellenben a szintén alulértékelt elkapókról kissé többet. Persze, hogy alul vannak értékelve, de amikor látja az ember, hogy egy Golden Tate a Lions legjobb elkapója volt idén, azért az egy hümmögést csak megér. Mégis, hogy tűnhetne ki innen bárki WR vagy TE? A play-ek fele futás, a maradék negyedében a támadófal már megint szabadon hagyott valakit, így Wilson menekülni kényszerül, szóval összességében nagyjából a játékok harmada számít passzjátéknak. azt aláírom, hogy a védőktől való elszakadással szokott olykor probléma lenni (ld. még Wilson menekül), de azért ilyeneket tudnak ám:

vagy:

Egyébként ez az a párharc, ahol nagyjából csak nagyítóval találhatunk majd draftolt játékost a pályán. A seattle-i elkapók közül ugyanis a Panthers ellen megsérült a második körös újonc Richardson, így csak a negyedik körös újonc Kevin Norwood, aki nem szabadügynökként került a csapathoz. De egyébként hasonló a helyzet a túloldalon is, Shields, Williams is free agentként került az NFL-be.

A Seattle-be visszatér Maxwell, így nem kell azt nézni, mint a Panthers ellen, hogy amit Simonra dobtak, az kb. mind elkapás lett (közte pl. Benjamin 2 TD). A támadófalban Unger a változatosság kedvéért a Panthers ellen újra megsérült, de ő játszani fog. Aki nem biztos, az Justin Britt OT, de róla csak a közvetlenül a meccs előtt döntenek. Ha nem játszhat, akkor Alvin Bailey ugorhat be, aki már volt kezdő LT és LG is idén, de a jobb oldalon még nem játszott.