A Panthers legújabb kori történelme – amelynek a kezdetét Rivera és Newton 2011-es érkezése jelenti nálam – eléggé egy kaptafára épül: borzasztónak tűnő FA-szezont közepesen sikeres draft követ, majd amikor úgy tűnne, hogy az éppen aktuális év mehetne a kukába, hirtelen csak összeszedi magát / bejut a rájátszásba a csapat. A sorminta egyelőre 2015-ben is folytatódik, a szabadügynök-piaci húzások nem sikerültek túl fényesre, így idén is a draftra maradt az a feladat, hogy a hiányposztokon (leginkább támadófal és elkapók) érdemben erősítsenek a párducok. Lássuk, hogyan sikerült idén megoldani ezt a feladatot!
Panthers-szurkolók draft előtt (innen Európából nézve ez a kép "kicsit" furcsa)
A carolinaiak kifejezetten furcsa alaphelyzettel fordultak rá a draft hétvégéjére, hiszen negatív mérlegük ellenére a 25. helyen kezdték meg a játékosbörzét, amin viszont összesen 9 pickkel gazdálkodhattak (7 db „rendes” pick és 2 db 5. körös kompenzációs pick), így várható volt, hogy igyekeznek cserékkel rendezni a helyzetet. Ennek megfelelően senkit nem lepett meg, hogy egy-egy feltrade-ért szívesen beáldoztak hátsó körös pozíciókat, azonban azt azért nem gondoltam volna, hogy végül mindössze 5 választással zárják a draftjukat, amivel a kétes értékű, "legkevesebb draftolt játékos idén" kategóriát be is húzták a Chargers-szel holtversenyben.
A cserebere azonban pont akkor nem működött, amikor talán a legjobban kellett volna, hiszen az első körben a wildcard vereség megbosszulásaként az orruk elől vitte el a Cardinals a legtöbb mock drafton fixen a Panthershez írt OT D.J. Humphriest, aki nemcsak carolinai gyerek, de kifejezetten hiányposztra érkezett volna. A Panthers nagy zavarodottságban így 1/25-re a Washingtonból érkező Shaq Thompson LB mellett döntött, aki nagyon érdekes, de nem kifejezetten első körös prospectnek tűnik, így érkezésével bizonyosan nagy kockázatot vállalt a csapat. Thompson alapvetően nagyon sokoldalú játékos, akiben védőként is benne van a TD-veszély (2014-ben 6 TD-t vállalt), de aggasztó, hogy a támadók nagyobb testű játékosai könnyedén tudják hatástalanítani, így leginkább a gyenge oldalon lesz keresnivalója. Nem a legnagyobb hiányposztra érkezik, és vannak kérdőjelek a játékával kapcsolatosan, így egyelőre C-t tudok adni, szerintem egyelőre nem számolhatunk vele stabil kezdőként.
A második napon már sokkal élesebb volt az edzői stáb a cserékkel kapcsolatban, és a 2., 3. és 6. körös helyeket beáldozva a 2/41. pozícióban vitték el az elkapó Devin Funchesst Michiganből – más kérdés, hogy egyáltalán nem biztos, hogy valóban ennyire kellett idén pörögni az elkapókért, de a tavalyi újonc WR-áttörés úgy látszik a Pantherst is elvakította. Funchess tight endből átképzett elkapó, így Kelvin Benjaminhoz hasonlóan ő is inkább a méretével, mintsem ügyességével és sebességével emelkedhet ki majd a mezőnyből, így sokan (többek között a Dallasból kritikusan figyelő Greg Hardy) erőteljesen kritizálták a Panthers „ügyetlen ikertornyait”. Én viszont úgy gondolom, hogy a Panthers játékstílusában nincs akkora szükség alacsony slot elkapókra, hiszen a rövid yardos játékokat kiválóan meg tudja oldani a Newton/Stewart/Olsen hármas, viszont Newton vakmerő passzai most már kétszer annyi célpontot találhatnak meg, mint eddig, így jár a B osztályzat.
A harmadik kört a Funchess-csere miatt a Panthers kihagyta, viszont a negyedik fordulóban végül csak ráébredtek arra, hogy még mindig nincsen támadófaluk, így a 4., 5. és 7. körös választásokért cserébe a kör legelejére ugorva (4/102.) elvitték az RT Daryl Williamst Oklahomából. Ez azt jelentheti, hogy míg a szív bajnoka, Michael Oher a bal oldalon fog dolgozni, addig Williams várhatóan kezdőként fog helyet kapni a jobb oldalon. A srác egészen ügyesen osztogatta a palacsintát főiskolán, és mivel kifejezetten érett, hiányposzton azonnal kezdethető játékosról van szó, én A-val honorálom a választást. Kvízkérdés a draftmatematikáért lelkesedő olvasóknak: hány és milyen pickje maradt a Panthersnek Daryl Williamst követően? Hatásszünet. Igen, a helyes válasz valóban a két 5. körös pick, egész pontosan az 5/169. és az 5/174., amivel végül David Mayo LB-t és Cameron Artis-Payne RB-t választotta a csapat. Mayo (aki amúgy nem rokona a Patriots játékosának) eléggé reach húzás volt, hiszen a játékáról nem sokat lehet tudni azon kívül, hogy a nem túl erős Sun Beltben viszonylag hatékonyan osztogatta a pofonokat, így várhatóan inkább rotációs és special team játékosként szerepelhet (persze ha meg tud maradni a keretben), ami egy D+-hoz lesz most elég. Artis-Payne az Auburn kezdő futójaként egészen szép szezont hozott össze végzős évében, így egyáltalán nem meglepő, hogy simán elkelt a drafton, a Panthers futóbrigádját elnézve pedig azt is könnyen el tudom képzelni, hogy Mr. A-P Stewart menetrendszerinti sérülését követően a 8. fordulótól kezdve egészen elfoglalt lesz a Carolina backfieldjén. Talán nem a legnagyobb hiányposztra érkezett, és azért az NFL-érettségével kapcsolatosan is vannak még kérdőjelek, így erre most egy B- osztályzatot lehet kiosztani.
Az új AP 3. downoknál képes lesz földbe gyalulni a fáradtabb védőket
A Panthers draftján végigfutva vidáman állapíthatjuk meg, hogy a Rivera-sorminta köszöni szépen, jól van, hiszen 2015-ben is sikerült vállalhatóan, de azért annyira nem kiemelkedően draftolni, viszont mivel szerintem jó döntés volt a nem különösen mély drafton okosan csökkenteni a választások számát, így egy jószívű B- osztályzattal támogatom Riveráék munkásságát. És hogy a sorminta a draft után is folytatódik-e? Nos, a playoff szereplésre idén már végképp nem érdemes nagy összegben fogadni (pláne, hogy az Atlanta kifejezetten jól építkezik), de végülis ebben a csoportban BÁRMI megtörténhet, így a pozitív mérleg megszerzése biztosan nem lehetetlen elképzelés.
