A Buffalo Bills egy nagyon mozgalmas és eredményes szabadügynökpiacon van túl. Több nagynevű játékost és fontos kiegészítő embert is szereztek. Ennek viszont ára volt. A csapat a cseréknek és a tavalyi drafton végzett tevékenységének köszönhetően megszabadult jó néhány idei pickjétől, így elég kevés választással rendelkeztek az idei börzén. Nézzük, hogyan gazdálkodtak a szűkős erőforrásokkal.

 

A csapatnak nem volt első körös választási joga, így pedig különösen nagy teher nehezedett rájuk a draft második napján. Az első választási jogukkal Ronald Darbyt húzták ki, ami kisebb meglepetést okozott nekem, mert szerintem a jelenlegi keretből három játékos is alkalmas a kezdő feladatok ellátására. Persze a secondary mélyítése sose hátrány, de egy ilyen szegényes mennyiségű húzással rendelkező csapat számára talán luxus erre költeni az első picket. Darby első látásra csupán mély route-ok ellen használható gyors corner. A 4.38-as 40 yardos ideje a második legjobb volt a posztján és régebben sprinterként is versenyzett (100m és 200m futó volt). Ebből azt a következtetést vonhatnánk le, hogy coverage-ben kevésbé jó, de az egyetemen így eltöltött snapjei felében nem engedett yardot se. Egy rendkívül okos játékosról van szó, aki több sémában is tud játszani. Ami a gyengeségeit illeti, azok a rövidebb yardos szituációkban találhatóak. Sokszor használják ellene sebességét és például double move-okkal, sok irányváltoztatással tarkított útvonalakkal könnyen megverhető. Nem jellemző rá, hogy igazán nagyokat ütne, de jól választ szerelési szögeket és ritkán hibázik. Magával Darby kiválasztásával nem igazán van bajom, mivel egy jó játékos lehet belőle, de kérdés, hogy mennyi snappet fog látni első éveiben, valamint bőven lett volna más poszt, ami erősítésre szorul.

Értékelés: C

A következő körben már hiányposztra választott a Bills, de ezúttal a játékost mérték fel rosszul érzésem szerint. John Miller egy sokoldalú falember, aki játszott már jobb- és baloldali guardot is, valamint volt rá alkalom, hogy center poszton próbálták ki. A Bills power based sémájába tökéletesen beleillik termetével, de korántsem képzett annyira, hogy magabiztos kezdőjátékosként lehessen számítani rá. Erőszakosságára nem lehet panasz, de ha nem tudja megragadni ellenfelét, akkor könnyen el tudnak menni mellette. Egyik legnagyobb hátránya, hogy rendkívül darabos a mozgása és lassú, ha egyenes vonalban nem találja meg a blokkját, akkor nagy bajba kerül.  A Bills offensive line felállását elég sok kérdőjel alkotja, de ez nem azt jelenti, hogy Millernek egyenes út vezet a kezdőbe.

Értékelés: C

A negyedik kör szintén kimaradt, így pedig már az ötödik következik, ahol egy futó került kiválasztásra, nevesül Karlos Williams. A futó poszt évek óta problémás a Billsnél, amit Shady megszerzésével úgy gondoltam orvosolni fognak. A vezetőség viszont úgy látszik szeretett volna egy erőfutót is. Williams egy igazi one cut futó, szeret bevetődni a sűrűjébe és elhibázott szereléseket osztogatni. Az utolsó évében 4.6 yardot tett meg labdacipelésenként, ami az egyetemen nem kimondottam egy kimagasló mutató. Régebben safetyként is tevékenykedett, innen származhat, hogy szereti a kemény játékot és nem fél az ütésektől sem. A Bills elég szépen el van látva futókkal, de McCoy teljesen másfajta futó, Fred Jackson pedig már nem lesz se fiatalabb, se jobb, így lehet némi keresnivalója. Az semmiképp nem segíti, hogy futóként csak két év tapasztalata van és voltak  pályán kívüli balhéi is, amik aggodalomra adhatnak okot.

Értékelés: B-

A hatodik körben aztán két játékos is érkezett. Először Tony Steward, aki linebackerként játszott az egyetemen, és egy hatodik körös játékoshoz képest elég hatékonyan is tette mindezt. 45 alkalommal küldték el blitzelni és ennek a harmadában valamilyen módon sikerült is megzavarnia az irányítót. Egy dinamikus, gyors játékosról van szó, nem meglepő, hogy a special teamben is bevetette a Clemson több alkalommal. Kezdő lehetőségekre ezek ellenére nem nagyon számíthat, de ha alázatosan folytatja eddigi munkáját, akkor könnyen kierőszakolhat helyet a rotációban. A második érkező Nick O’Leary a tight end poszt mélységéért lesz felelős. Szintén egy egész jó pick itt a draft vége felé, mivel O’Leary a harmadik legjobb osztályzatokat kapta a PFF TE-kel foglalkozó rangsorában az elkapásokat illetően. Nagyon biztos kezei vannak, a problémásabb labdákat is képes megszelídíteni. A depth chartban előtte is biztos kezdők vannak, de ha igazán okosak lesznek a Bills hívásai, akkor kihasználják, hogy van egy ilyen vajkezű játékosuk.

Végül pedig egy elkapó érkezett, aki itt már nem oszt nem szoroz, de a WR sor nem szorult se mélyítésre, se erősítésre. Nagyon valószínűnek tartom, hogy a special teamet fogja erősíteni, ha egyáltalán képes kiharcolni a kerettagságot. Dezmin Lewis egyébként nem nyújtott rossz teljesítményt az utolsó évében, de többnyire nem a legerősebb ellenfelek ellen lépett pályára.

Értékelés: A

Összességében a Buffalo rossz helyzetben volt, mert elég nehéz szituációból kellett volna kihoznia a maximumot. Én úgy gondolom ez nem sikerült, de aggodalomra talán nincs ok, mert az FA piac alatt így is jelentősen erősödött a keret. A draft elején tevékenykedhettek volna kicsit hatékonyabban is, így a végén hiába voltak jó húzásaik, ez nem egyenlítette ki a mérleget. Az tisztán látszik, hogy a Bills továbbra is folytatni kívánja a kemény erőjátékot védő- és támadóoldalon egyaránt, amit az utóbbi időben láthattunk tőlük. A csoport többi résztvevőjének erősödésével pedig a legpikánsabb meccseket kínálhatják számunkra.

Értékelés: C+