Aki látta a Draft Dayt, avagy az Újoncok napja című filmet tudja, miről beszélek. Van egy tehetséges csapat, egy futballváros, remek lehetőségek a további fejlődéshez, de a tulaj rendre közbeszól, és dolgok odáig fajulnak, hogy már csak a csoda segíthet. Pedig Clevelandben minden adott, ami egy playoff-esélyes csapathoz kell.
Ha végignézünk a Browns keretén, azt látjuk, hogy a támadófalban olyan játékosok játszanak, mint Alex Mack, Joe Thomas, Joel Bitonio vagy Mitchell Schwartz, a védelemben pedig Donte Whitner, Joe Haden, Carlos Dansby, Tashaun Gibson vagy Paul Kruger vadászik az ellenfélre és a labdára. Top játékosokból tehát nincsen hiány, többen közülük egyenesen posztjuk krémjéhez tartoznak, mégis, nem sokan látnak, látunk esélyt arra, hogy a Browns a közeljövőben felemelkedik.
Távozók: Jordan Cameron (TE, Dolphins), Jabaal Sheard (DE/OLB, Patriots), Ahtyba Rubin (NT, Seahawks), Brian Hoyer (QB, Texans), Buster Skrine (CB, Jets), Miles Austin (WR, Eagles).
A legnagyobb veszteséget szerintem Brian Hoyer jelenti, aki bár nem volt soha egy elit irányító, képes volt életet vinni, lelket önteni a csapatba. Igaz, hogy három passzából jobb esetben egy volt jó, de tudott mérkőzéseket nyerni és ez a fontos. Jordan Cameron is fájó pont, hiszen jelenleg Jim Dray a csapat legjobb TE-je, ami sokat elárul a Browns tight end helyzetéről. Ugyanakkor nem akkora a veszteség, ha figyelembe vesszük, hogy Cameron jelenleg egy boom or bust játékos, 1-2 agyrázkódás, és könnyen vége a karrierjének.
Hoyer TD-passz Cameronnak
Buster Skrine alapember volt tavaly, őt elvileg Justin Gilbert helyettesíthetné, de elég szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatban. Ahtyba Rubin pedig a legjobb futás elleni tackle-je volt a csapatnak, az ő érdeme, hogy nem 145, hanem csak 141.6 yardos átlaggal lett ligautolsó a Browns futáselleni védelme. Miles Austinnal és Jabaal Shearddel kapcsolatban vegyesek az érzéseim: amikor játszottak, a jobbak közé tartoztak, de egyikőjük sem jelent pótolhatatlan veszteséget.
Érkezők/újraigazoltak: Tramon Williams (CB), 3 év, $21 millió, $10 millió garantált
Randy Starks (DT/DE), 2 év, $6.5 millió, $3 millió garantált
Dwayne Bowe (WR), 2 év, $12.5 millió, $9 millió garantált
Brian Hartline (WR), 2 év, $6 millió, $1.5 millió garantált
Josh McCown (QB), 3 év, $14 millió, $6.25 dollár garantált
Thad Lewis (QB), 1 év, 725 ezer dollár
Tashaun Gipson (S), RFA tender
Craig Robertson (ILB), RFA tender
Ishmaa'ily Kitchen (NT), RFA tender
Bowe valami irdatlan nagy pénzt kap ahhoz képest, hogy a 2010-es 15 TD-s szezonja óta (4 év) összesen nem szerzett annyi hatpontost, tavaly egyenesen nullát 15 meccsen, kezdőként. Papíron persze ő WR1 kaliber, Josh Gordonra pedig felesleges várni, szóval védhető a leigazolása, de el kell ismerni, a menedzsere tudhat valamit. Hartline szerződése már jobban tetszik, második számú elkapónak jó lesz, ha elég teret kap, 1000 yardos szezonok is benne lehetnek. A tavaly remek szezont futó Andrew Hawkinsszal együtt, ha csak a neveket nézzük, korrekt elkapó sor állt össze Clevelendben. Tashaun Gipson megtartása is remek lépés, az egyik legjobb fiatal safety a ligában. Robertson tűrhető játékos, Kitchen pedig hát… legalább van. Most pedig térjünk rá arra, hogy miért is kell ide Sonny Weaver.
Tramon Williams tavaly is magas szinten játszott a Packersben, igaz évi 7 millió sok egy 32 éves játékosnak, de Skrine-t tökéletesen fogja pótolni sőt, minőségi javulást is hoz. Randy Starks szintén: ő is túl van már a legjobb évein, de a csapat csak erősödött vele. A legérdekesebb, hogy talán még Josh McCown is előrelépést jelent a kialakult irányítóhelyzethez képest. Szemponttól függően pedig a legviccesebb vagy legszomorúbb az egészben az, hogy Williams a tavaly 1/8-as Justin Gilbert helyére érkezik, aki kvázi 4. számú CB a csapatnál. Starkst a 2011-ben elsőkörös, nagyon bust gyanús Phil Taylor helyére hozták, McCow és Thad Lewis pedig a rehabon lévő, szintén esőkörös Manziel elé/mellé érkezett.
Az utóbbi 4 év elsőkörös választásai tehát:
2011 – 1/21, Phil Taylor, DT,
2012 – 1/3, Trent Richardson, RB
1/22, Brandon Weeden, QB
2013 – 1/6, Barkevious Mingo, OLB
2014 – 1/8, Justin Gilbert, CB
1/22, Johnny Manziel, QB
Egyedül Mingo az, aki elfogadható, kezdő szintű játékot mutat, az összes többi játékos vagy csődöt mondott, vagy nagyon úgy néz ki, hogy fog. Gondoljunk csak bele, mi lenne a Brownsszal, ha 1/9-re (feltrade nélkül) elviszik Odell Beckhamet, 1/22-re (feltrade nélkül 1/26) pedig Teddy Bridgewatert. Sonny Weaver tudta volna (mi is tévedtünk, bevalljuk), hogy nem kell bedőlni Bo Callahannek. A Browns 2015-re megint két elsőkörös cetlivel rendelkezik (1/12 és 1/19) és állítólag nagyon készülnek még egy Callahenre. A csapat magja megvan, a foltozás is jól sikerült, nem kellene megint eltolni.
Értkelés: B+
