A Kickoff Game 2002-ben került bevezetésre, igaz csak 2004-től állandó résztvevője a mérkőzésnek a címvédő csapat. A regnáló Super Bowl győztesek mérlege eddig 8-2 az alapszakasz nyitómeccsén, a hibátlan mérleget 2012-ben a Giants szakította meg a Cowboys ellen (17-24), de tavaly is beleszaladt Peyton Manning késébe a Baltimore Ravens (27-49). Packers@Seahawks gigabeharang és TIPPVERSENY évadnyitó a hajtás után!

Kickoff Game história

Manapság tagadhatatlanul rongyrázásszagú esemény benyomását kelti a nyitómeccset övező hisztéria, de

1. Miért ne adhatná meg a módját a liga a világ legnézettebb bajnokságának nyitányára több mint 200 nap böjtöt követően?

2. Eredetileg nemes cél hívta életre a rendezvényt. A 2001-es terrortámadásokat követően a New York-Washington tengelynek nem ártott egy kis gazdasági lökés, így 2002. szeptember 5-én a 49ers@Giants mérkőzéssel új tradíció született.

A pályát teljes egészében lefedő nemzeti lobogó, a stadion felett elszálló vadászgépek, a nemzeti himnusz, mind-mind természetes elemei a Kickoff Game-nek, melynek félidejében ugyanúgy sztárfellépők fokozzák a hangulatot, mintha a Super Bowl nagyszünetében lennénk. Az eddigi fellépők névsorát felsorolni is nehéz lenne, idén a CenturyLink Field gyepén Pharrell Williams és a Soundgarden énekel, a himnuszt Ariana Grande próbálja majd meg könnyfakasztóan hajlítgatni.

Persze ez mind csak körítés, az emberek nagy része arra kíváncsi, hogy a labda egy kickoffot követően az útjára induljon és egy Randall Cobb-szerű visszahordással elkezdődjön az NFL 2014/15-ös szezonja.

Mindkét csapat remek visszahordókkal rendelkezik, Cobb most is a pályán a lesz, de inkább a free safety Hyde várhatja a labdát, míg a másik oldalon akár Percy Harvin vagy Earl Thomas is felrobbanthatja a seattle-i stadiont. A két alakulat közül egyelőre csak a Sajtfejűeknek van Kickoff Game múltja, a fent idézett visszahordás a 2011-es nyitómeccs harmadik negyedében történt, ahol a szenvedő fél a New Orleans Saints csapata volt. Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a 34-42 arányú Packers győzelem minden idők egyik legjobb nyitómeccse volt, lehet azért, mert az akkori legutóbbi két Super Bowl győztes mérkőzött meg egymással.

Egy kis múltidézés

Seattle Seahawks

A Seahawks 1976-ban alakult meg, így 37 szezon kellett nekik ahhoz, hogy az NFL-csúcsára érjenek. A 2013-as évet megelőzően kétszer nyerték meg az AFC Westet (1988, 1999), majd később hat alkalommal értek az NFC West csúcsára, köztük zsinórban négyszer a 2004-2007-es periódusban. A konferenciát kétszer nyerték meg, de 2005-ben a Steelers elorozta előlük a Vince Lombardi trófeát.

Ezek ellenére voltak emlékezetes playoff szerepléseik, a „földrengés évében” például negatív, 7-9-es mérleggel jutottak be, és így ütötték el a címvédő Saints csapatát a legjobb nyolcba kerüléstől.

Marshawn Lynch legalább 7 tackle kísérletet lerázva szerez 67 yardos TD-t. 41-36 a Seahawksnak

A tavalyi év sokak számára kissé csalódást keltő volt, hiszen a szakértők többsége már a szezon előtt Seahawks-Broncos döntőt várt, de természetesen ez a legkevésbé sem zavarta a Seattle szimpatizánsokat. Az alapszakaszt úgy zárták 13-3-as magabiztos mérleggel, hogy a 12. hetes bye weeket követően kaptak ki kétszer, de igazán semmi sem veszélyeztette az első helyes kiemelésüket a rájátszásban. Véleményem szerint Russell Wilsonék a Cardinals ellen, hazai pályán azért kaptak ki a 16. játékhéten, hogy ezt már letudják az alapszakaszban, és kissé tehermentesítve, ne kétéves veretlenségi szériával kelljen nekivágni a rájátszásnak. Az előzetes várakozásoknak megfelelően a CenturyLink Field bevehetetlen erőd maradt a playoffban, a Seahawks 23-23 szerzett pontja elégnek bizonyult a Yew York-i repülőúthoz, elsősorban a kiemelkedő védelemnek köszönhetően.

A nagydöntőben mészárlást tartott a Legion of Boom, Peyton Manning mindössze 280 passzolt yardig jutott, 1 TD mellett 2 interceptiont is dobott, de a legkiábrándítóbb a 27 futott yard volt a Denver gárdájától.

Green Bay Packers

Az NFL legnagyobb múltjával rendelkező csapat tavaly eléggé ellentmondásos szezont zárt. A csapat viszonylag jól kezdte az idényt, de Aaron Rodgers sérülése rámutatott arra, hogy mindennél fontosabb az, hogy ő egészséges maradhasson. A 9-13. játékhét alatt nem tudott nyerni a csapat, de végül csodával határos módon mind a Bears, mind a Lions elszórakozta helyzeti előnyét. A Matt Flynn-Eddie Lacy tengely a Cowboys és a Falcons legyőzésével életben tartotta a wisconsini csapat reményeit, így Aaron Rodgers az utolsó héten már ki-ki meccset vívhatott a Soldier Fielden, ahol végül a 8-7-1-es mérleg elégnek bizonyult a csoportelsőséghez.

A végállomás végül a már-már mumusnak tekinthető 49ers elleni wildcard mérkőzés volt, amely szépen keretbe foglalta a Green Bay Packers tavalyi idényét. A 23-20 arányú vereség a végállomást jelentette a San Francisco ellen, akárcsak egy évvel korábban, amikor 31-45-re maradtak alul Kaepernickékkel szemben.

A holtszezon eseményei

Sajnos a Green Bay fanatikusok már azelőtt lehangolt állapotban vannak, mielőtt útnak indulna a disznóbőr, mert már-már példátlan sérüléshullám sújtja őket az elmúlt hetekben. Elsőként Colt Lyerla tight endként szenvedett season ending sérülést, majd B.J. Raji dőlt ki egész évre bicepszének sérülések, végül pedig a center, JC Tretter került az oldalvonal mellé 5-6 hétre, helyét minden bizonnyal az ötödik körös rookie Corey Linsley veszi át.

A csapat összességében a hagyományoknak megfelelően nem a hatalmas játékosmozgásáról volt híres, az elkapó James Jones Oaklandben folytatja, a támadófalból Marshall Newhouse (OT) és Evan Dietrich-Smith (C), míg a védelemből C.J Wilson (DE/DT) és M.D. Jennings (S) távozott. Az általunk gyenge A-ra értékelt draft mellett a védelmi vonal lett erősítve, Julius Peppers (DE) és Letroy Guion (DT) veteránok hasznára lehetnek a defensive line-nak.

A Seahawks háza táján békésebbek a dolgok, inkább felépülő játékosaik vannak, mint sem sérültjeik. Természetesen meg kell említeni a special teamben vezérszerepet betöltő Heath Farwellt (LB), akire valószínűleg műtét vár. A felépülés fázisában lévő játékosokkal kapcsolatban optimista Pete Carroll, hiszen Max Unger, Bobby Wagner, Russell Okung, Bruce Irvin és a rookie elkapó, Kevin Norwood állapota is szépen javul.

Ha a címvédő játékosainak vándorlását nézzük, akkor jóval többen távoztak, mint a Packersből. A Golden Tate (WR), Breno Giacomini (OT), Red Bryant (DE), Chris Clemons (DE), Clinton McDonald (DT), Brandon Browner (CB), Walter Thurmond (CB) névsor igencsak impozánsnak tűnik, idén ők már nem a Seahawks keret tagjai. A Seahawks draftértékelésünk itt olvasható.

Irányítóstílusok csatája

Mindkét QB egy-egy gyűrűvel az ujján várja az előttünk álló szezont. Bár stílusuk merőben eltér egymástól, mindkettejük egyik legfőbb jellemzője a lazaság. Russell Wilson magasságbéli hátrányát kompenzálandó sűrűn mozog ki a zsebből, és a legrutinosabb irányítókat is megszégyenítő magabiztossággal hozza meg döntéseit. Nem rizikózik, ha kell, benyeli a sacket, kifut az oldalvonalra, de döntéseinek nagy része higgadtságot tükröz. Wilson passzolt yardokat tekintve csak a 16. helyen zárt a bajnokságban 3,357 yarddal, ami nincs 210 yard mérkőzésenként. Ezzel szemben az átlagos passer ratingje 100 feletti, ezt a mutatót pusztán 7 irányító mondhatja el magáról. A szezonban kiosztott 26 touchdown passz mellett mindössze 9 darab interception hagyta el Russell Wilson kezét, ha az OL jobb munkát fog végezni, mint tavaly, akkor ezek a számok csak javulhatnak. A 16 alapszakasz mérkőzésen beszedett 44 sack kifejezetten sok (3. a ligában), és akár a 10 fumble is redukálódhat lehetne a 2013-as szintre (33 sack, 6 fumble). A számok pozitív irányú változása amiatt is várható, mert Percy Harvin személyében igazi egyes számú elkapó van a csapatnál, remélhetőleg a wide-receiveregészséges tud maradni az idény során. Generációs előítéletek miatt sokan futó-irányítónak tartják Wilsont, mindkét évében 95 körüli futás kísérlete volt, amivel rookie évében 489 yardot, tavaly pedig 539 yardot gyűjtött, ezzel dobogós az elmúlt két évben Cam Newton és Robert Griffin III mögött a quarterbackek közt.

Aaron Rodgers-t készségei vitathatatlanul a liga elitjébe és ezzel párhuzamosan Russell Wilson fölé emelik. Legutóbbi négy idényében passzpontossága 65% fölött maradt, ami kimagasló, ha figyelembe vesszük, hogy a nagyságrendileg 500 passzkísérletének kétharmada elkapással fejeződik be. Nagy kérdőjel, hogy az új centerrel mennyire tudnak kellő összhangban együttműködni az első meccseken, természetesen a közhely itt is áll: a faltól sok minden függ. Ha képes a 2011-es csúcsszezonját hozni Rodgers (ekkor „csak” harminchatszor vitték földre), akkor joggal várhatunk tőle egy 4500 yard, 40+ TD-passzos szezont. Rodgers sikerének a kulcsa, hogy Wilsonhoz hasonlóan ésszel játszik, az interception nem kenyere, 87 kezdőként lejátszott meccsén 51-szer adta el a labdát, passer ratingje ötödik éve van 100 felett, rekordja 122.5 még 2011-ből, nem csoda a 15-1-es alapszakasz mérleg sem.

Célpontok

Ebben a tekintetben jobban áll a Packers, hiszen évek óta megbízható célpontok dolgoznak Rodgers keze alá. Még James Jones távozása is beleférhet, hiszen a Jordy Nelson-Randal Cobb duó még mindig irigylésre méltó liga szinten, Jarrett Boykin és Davante Adams jelentik a mélységet wide receiver poszton. Persze a rutinos sajtfejűek joggal fintoroghatnak, hiszen volt év amikor Greg Jennings, Donald Driver és Finley is a keret tagja volt, de értelemszerűen ilyen corp nem minden szezonban áll össze. Tight end poszton Andrew Quarless és Brandon Bostick jó célpontok lehetnek, különösen a redzone-ban, de az előzetes hírek szerint Richard Rodgers lesz az első számű TE.

Ezzel szemben a Seahawks elkapói nem túl vaskos nevek, de a csapat bebizonyította, hogy enélkül is lehet bajnokságot nyerni, szóval Pete Carroll biztos nem rágja le a körmét, maximum azért izgulhat, hogy Percy Harvint kerüljék el a sérülések. Jól működött a kémia közte és Wilson között a Super Bowl alatt, valamint a minimális viszonyítási alapot nyújtó második és harmadik előszezon összecsapáson is voltak bíztató jelek bőven. Doug Baldwin, Jermaine Kearse összesen 1100 yardot és 9 TD-t rakott a közösbe, míg a tavalyi év legjobban keresett célpontja, azaz Golden Tate egymaga 898 yardot hozott. Ő most hiányozni fog, ahogy a visszavonuló Sidney Rice is. A tight end Zach Miller tavaly 5 TD-t is szerzett, ennyi mindenképp bele fog férni most is, cseréje, Luke Wilson 20 elkapásból 272 yardot húzott le a levegőből.

Futás

A tavalyi évben robbant be az NFL-be Eddie Lacy, aki a tavalyi draft egyik legnagyobb stealje volt, hiszen ilyen kaliberű támadók nem nagyon ficánkoltak az előző évi játékosbörzén. Eddie Lacy 1178 yardot futott 284 kísérletből, ami 4.1 átlagot jelent és 11 touchdownt eredményezett. Ezzel a legeredményesebb futó lett a rookie-k közül, megelőzve Zac Stacy-t és Le’Veon Bellt. Ha csak szigorúan a számokat nézzük, akkor Marshawn Lynch nem sokkal előzi meg a Green Bay új csillagát, hiszen Beast Mode 1257 yardot és 12 TD hozott össze, ami gyakorlatilag azért több, mert Lacy csak 15 meccsen lépett pályára. Mindkét running back meccsenként 19 labdacipelést vállalt átlagban, érdekes lesz nézni kettejük külön csatáját a nyitómeccsen. Meglepetésren megbízhatóság szempontjából az újonc jobban teljesített, Lynch 3 fumble-je áll szemben Lacy egyetlen hibájával. Van hová fejlődnie még a Sajtfejű RB-nek, mert mindössze három alkalommal futott 20 yardnál többet, ennél 27 futó is többször jutott el a pálya mélyebb részeire.

A cserék ezen a poszton egy sérülés miatt nagy szerephez juthatnak. Ugyan Robert Turbin számít a címvédőnél a kettes számú labdacipelőnek, de Christine Michael remekül szerepel, így sebességben és hatékonyságban sokan már a jövő nagy futóját látják benne. A vendégeknél James Starks remek beugró, kezdő is lehetett volna Ryan Grant távozása után, de sérülései és inkonzisztens teljesítménye csak a RB2 pozíciót predesztinálja számára. DuJuan Harris egyelőre csak kiegészítő ember a kirakósban, de ha a sérüléshullám folytatódik, könnyen előtérbe kerülhet.

Védelmek

Szemernyi kétely sem maradhat bennünk azzal kapcsolatban, hogy a tavalyi év legjobb védelmével a Seahawks rendelkezett. Ugyan léteznek legendás védelmek, amelyek akár hosszú éveken át, konstans módon félelmetesek tudnak maradni, de kérdés, hogy a Seattle és ezzel a Legion of Boom is képes lesz-e erre. Az elmúlt tíz évben nem volt csapat, amely meg tudta volna védeni címét, és ebben kulcsfontosságú szerepe a védelmek átalakulásának.

Emiatt a legnagyobb kérdés, hogy miképp hat az öltözői hangulatra az, hogy a csapat jelentős része már gyűrűvel az ujján lép pályára, illetve hogy az Earl Thomas-Richard Sherman duó több mint 100 millió dollár értékben kötötte meg újszerződését (Thomas 44.7 millió/5 év, illetve Sherman 57.millió/4 év). Anélkül, hogy kétségbe vonnánk érdemeiket és képességeiket, talán túlzónak hathatnak ezek az összegek két defensive back esetében. A védelem hátsó védvonalából távozott Brandon Browner és Walter Thurmond, így Sherman mellett Byron Maxwell és Tharold Simon kell helyt álljon a másik cornerback posztján. Még így is ütős névsorról beszélünk, de messze nem olyan mély és félelmetes ezen a poszton a depth chart, mint tavaly volt. A linebacker sort nem érte számosabb veszteség, a Super Bowl MVP Malcolm Smith mellett a két sztár K.J. Whright és Bobby Wagner fognak aprítani, viszont a védőfal is hasonló károkat szenvedett mind a DB-sor. Chris Clemons, Red Bryant és Clinton McDonald már nem a csapat tagjai, így a volt Vikings játékos, Kevin Williams, valamint a sokat bírált elsőkörös Bruce Irvin jelenti a mélységet a defensive line-ban.

A Packers védelmi részlegén nem volt ekkora mozgás, más kérdés, lehet hogy nem ártott volna. Ami húzás történt, az viszont dicséretes trollkodás. Történt ugyanis, hogy a 3-4-es rendszerben profi pályafutása alatt egyetlen másodpercet sem játszó Julius Peppers-t leigazolta a Green Bay három évre az ősi rivális Chicago Bears csapatától, így Dom Capers alatt akár sokadvirágzását élheti meg a nyolcszoros Pro Bowl-er védő. Brad Jones-szal és a két szőke kiválósággal (Hawk és Matthews) a LB-sor korrektnek nevezhető, igaz az előttük tornyosuló fal bizonytalan lábakon áll. B.J. Raji amúgy sem élete szezonját futotta, de most sérülés miatt ki kell hagyja az egész szezont, így a kezdő NT az a Letroy Guion lesz, aki hat év után hagyta ott a Vikings csapatát. Párjai a széleken Datona Jones és Mike Daniels lesznek. Ha kell Josh Boyd lesz a beugró, de Peppers-t is áthozhatják ide, ekkor viszont Nick Perry számíthat több snapre a linebacker sorban. Érdemi csata talán a free-safety posztért alakult ki egyedül, az újonc Ha Ha Clinton-Dix és Micah Hyde között jelenleg nincs döntés. A mélységi széleken Tramon Williams és Sam Shields helye biztos, akárcsak Morgen Burnett SS-ként.

Közös múlt

Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a közelmúltban a két csapat játszott egy igen kiélezett mérkőzést, amely később hatással lett több mindenre is. Először is Russell Wilson game-winning interception dobása sokáig kuriózum marad a zebrák „egységes” kézjegyeivel együtt, de legalább annyi hozadéka volt, hogy visszatértek a profi bírók az NFL-be.

Ha ezt a dobást nem nézik be anno a sporttársak, akkor egy legendával kevesebbet kellett volna foglalkozni két éven át, hiszen a rookie Wilson 8-0-ra vezette a Seahawks csapatát hazai pályán, igaz még ez a bravúros teljesítmény is csak a wildcard körre volt elég, ahol Matt Ryan kitört az Andy Dalton-i magasságokból, és nyert egy playoff meccset a Falcons-szal.

Abban az évben a Green Bay harmadik kiemeltként jutott a legjobb 12 közé, a Vikings elleni győzelmet követően a San Fransisco nagy falatnak bizonyult, de kétségtelenül az év egyik legjobb meccsét hozta az NFC-elődöntő.

Ha távolabbi múltba is visszatekintünk, akkor láthatjuk, hogy nem tradícionális összecsapásról beszélünk, a csütörtök esti Kickoff Game lesz a két csapat között megvívott 15. alapszakasz mérkőzés (eddig 8-6 a Packers javára). Mivel konferencián belüli meccsről van szó, ezért a nagyban gondolkodó, romantikus forgatókönyvekben és összeesküvésekben hívő emberek már előrehozott NFC-döntőnek is tekinthetik, ami amúgy a fogadóirodák oddszai alapján sem tűnik lehetetlen.

Esélyek a meccsre, avagy egy stadion romantikája

Ha az utóbbi évek tendenciáját figyelembe vesszük, akkor az elmúlt két évet leszámítva, a címvédőnek sikerült győzelemmel kezdenie a szezont, annak ellenére, hogy a tévés nézettségek miatt mindig igyekszik a liga nevesebb ellenfelet találni. 24 órával a kezdés előtt hat pontnyi differencát jósolnak a fogadóirodák a Seattle számára, ami egyfelől érthető, hiszen a Hawks otthon tavaly csak a Tampa Bay ellen játszott ennél szorosabb meccset, másfelől túlzónak tűnhet, hiszen a Green Bay mégis csak felkészülten érkezik egy egészséges Aaron Rodgers-szel a fedélzeten. Tavaly mindkét csapat idegenben kezdte meg a szereplését az NFL-ben, a Seahawks kiküzdötte a védelmek csatáján a győzelmet a Panthers ellen egy szoros meccsen, míg a Packs is egy TD-n belül maradt, igaz ők kikaptak a Candlestick Parkban.

Ezúttal egy másik, méltán híres NFC West csapat stadionjában futnak ki a sárga-zöldek, a CenturyLink Field az esetek többségében a világ leghangosabb stadionja, igaz néha Kansas-ben, néha Törökországban átmenetileg elragadják ezt a titulust a 12. ember otthonából. A 2002-ben elkészült stadion befogadóképessége amerikai football mérkőzéseken 67,000 fő, amely különleges alkalmakkal még 5000 fővel bővíthető. Első ránézésre úgy tűnhet, hogy a hangnak nincs hová beszorulnia, illetve hogy a nyitott részeken biztos kiszökik a szurkolók zöreje, de erről szó nincs. A közönség többször 130 decibel feletti értéket képes produkálni, ami gyakorlatilag megegyezik egy felszálló sugárhajtású repülőgép zajszitjével.

Hosszú távú tervek

Nyilvánvaló, hogy mindkét franchise a Super Bowlba kerülés reális sanszával vág neki az évnek. A Seattle előtt címvédőként göröngyös út áll, hiszen mindenki a skalpjukat szeretné, de legalább az alapszakasz sorsolás kedvezett nekik. NFC oldalról a gyengének tűnő, de kiszámíthatatlan NFC East jutott nekik, míg az AFC konferenciából az agyonvert Broncos csoportja következik, azaz összecsap az AFC és NFC nyugat. Összességében most is biztos versenyben lesznek a konferecia legjobbja címéért, de mivel mélységében talán kissé gyengült a csapat, ezért idén nem jön össze a duplázás. További hátrány, hogy a bye week korán szembe jön az északnyugati csapattal, már a 4. héten pihenhetnek, ami a rájátszáshoz közeledve könnyen visszaüthet.

A wisconsin-i csapat könnyebb ellenfeleket kapott, mint a Seattle, az AFC East és az NFC South is tartogat könnyen emészthető ellenfeleket, így kiemelt fontosságú, hogy a csoporton belül milyen mérleggel tudják le a Vikings, Lions, Bears triót. A playoffot számukra is instant módon megelőlegezzük, főleg akkor, ha Aaron Rodgers egészséges tud maradni, de magától értetődő módon, ezzel nem elégednének meg a Green Bay szurkolók és játékosok sem. Ha a sérüléshullám nem sújtja az átlagosnál jobban a csapatot, és a védelem (azon belül különösen a DL) összeáll, akkor akár a végső győzelemre is esélyes lehet Mike McCarthy csapata. A pihenő ideális helyen van számukra, a kilencedik hét gyakorlatilag egy hosszú szezon felének tekinthető.

Tippverseny

A tippverseny a negyedik évadhoz érkezett, köszönjük, hogy továbbra is sokan velünk vagytok, a formátum az előző két évhez képest nem változott.

Újoncoknak a SZABÁLYZAT itt elolvasható.

A pontokat 1-16-ig kell  mindenkinek leadni, egy számot kéretik csak egyszer kiosztani. A heti kérdés értéke 8 pontot. A fogadóirodák logikája alapján, aki a csütörtöki meccsre nem tippel, az 5 pontos tippet nem adhatja le a továbbiakban!

A csütörtöki tippek határideje minden esetben a meccs kezdésének időpontja, amúgy vasárnap 19:00-kor zárul a játékhét.

A kérdőív ITT kitölthető!

Mindenkit sok szeretettel várunk a Kandallóban! Részletek!

Válaszd ki kedvenc csapataidat és azonnal értesülsz a legfrissebb hírekről, blogbejegyzésekről, rengeteg gif, kép és videó társaságában (további információk ITT és ITT): 

Töltsétek le ingyenes mobil alkalmazásunkat Androidra!