Szezonértékelő és holtszezon-kitekintő sorozatunkat az AFC Easttel folytatjuk. Pár mondatban összefoglaljuk a csapatok szezonjait, kiosztjuk a legjobbaknak járó díjakat és kielemezzük a csapatok offseason teendőit. Miért lenne tökéletes Suh a Patriotsban Revis kárára? Hogy oldja meg az irányítókérdést a Bills? Megér-e 100 milliót Tannehill? Elég lesz 50 millió a Jets újáépítéséhet? A folytatásban kiderül.
.png?full=1)
A Hazafiak elég nyögvenyelősen kezdték a szezont: rögtön egy csúnya verés a Dolhpinstól, megszenvedtek a Raiders ellen, majd egy újabb hatalmas pofon, ezúttal a Chieftől. Négy forduló után 2-2es mérleg, a sajtó és a rajongók többsége - nagyon „bölcsen” - rögtön Brady (és Belichick) leváltását kezdte mérlegelni. Szerencsére Kraft úr türelmes volt, a többit pedig már ismerjük. A hátralévő 12 mérkőzésből 10-et megnyert a csapat, egyedül a Packers elleni idegenbeli, és a Bills elleni, már tétnélküli mérkőzést veszítették el.
A szezon játéka
Az első kiemelt hely megszerzése után a rájátszás második körében a Ravenst fogadták és győzték le egy nagyon emlékezetes mérkőzésen, kétszer is 14 pontos hátrányból felállva. Egy hétre rá jött a Colts elleni könnyed győzelem (és a labdaleeresztős botrány), majd a 49. Super Bowl, ahol egy drámai mérkőzésen sikerült felülmúlni a regnáló bajnokot.
Az év támadója – Rob Gronkowski
A klasszis TE bebizonyította, ha egészséges, akkor a liga (talán) legértékesebb nem-irányító játékosa. 1124 elkapott yardja, 60 darab 1st downt érő elkapása legtöbb a TE-eknél, ahogy a 12 elkapott TD-je is holtversenyben első. Szokásához híven remekül blokkolt futásokhoz, ami például az évi 10 millió dollárra ácsingózó Julius Thomasra (vagy Jimmy Grahamre) egyáltalán nem igaz. Szubjektív, de szerintem legalább olyan fontos eleme a Patriots offense-zének, mint Tom Brady.
Az év védője – Jamie Collins
116 tackle, 3 passzvédekezés, két INT, 4 kierőszakolt fumble és ugyanannyi sack. Mindezt, egy másodéves játékostól, aki a bleacher reporton bekerült a Super Bowl 5 legértékesebb játékosa közé Richard Sherman, Rob Gronkowski, Tom Brady és Darrelle Revis társaságában.
Az év újonca – Bryan Stork
Negyedik körös újoncként volt kezdő a Super Bowlon és hozott szinte hibátlan játékost a liga egyik legjobb védelme ellen. Többek között miatta lett az MVP…
MVP – Bill Belichick
Nem játékos, de abszolút megérdemli. Revis, Browner, Blount a piacról, Stork, Garoppolo a draftról, Akeem Ayers (4 sack, 1 INT), Tim Wright (6 TD) és Jonathan Casillas trade útján, a négy falemberes felállás és még a Mankins trade is bejött. Amihez nyúlt, és nem elsőkörös, az abból arany lett.
Legnagyobb csalódás – Dominique Easley
Nagyon bíztam a srácban, de nem nagyon tudott egészséges maradni és akkor sem alkotott semmi maradandót, ha játszott. 2 meccsen volt kezdő, a szezont sérüléssel és 10 tackle-lel zárta. Nem úgy néz ki, hogy egy Geno Atkins lesz belőle.
Cap helyzet és fontosabb szabadügynökök
A Patriots jelenleg 4 millió dollárral van a sapka felett, így először is ezen kell változtatniuk. Ennek a legnagyobb kárvallottja Darrelle Revis (CB) lesz, aki a 2015-ös évben 20 millió dollárt tehetne zsebre. Több helyen is olvastam, hogy a Patriotsnak Revis megtartása az offseason legnagyobb prioritása, és akár a 20 milliós opcióval is élni fog Belichick, nehogy a Jetsben vagy a Billsben lássa a klasszis védőt. Igazuk is van, furcsa is lenne Revis a Jetsben. Ráadásul Randy Moss, Wes Welker, Logan Mankins vagy épp Richard Seymour azbizonyíték arra, hogy Belichick igen nagylelkűen szokta osztogatni a milliókat.
Csak egy maradhat?
Viccet félre téve, Revisnek, hacsak nem megy bele egy nagyon komoly fizetéscsökkentésbe, aligha lesz helye a csapatban. Ugyanez igaz Vince Wilforkra (DT), aki jövőre 9 millióval fogja terhelni a sapkát. Kettőjük elbocsátása esetén 28 millió dollár szabadulna fel, ami fontos lenne Devin McCourty (S), Stephen Gostowski (K) és Shane Vereen (RB) megtartásához. Ilyen szempontból még LaGarrette Blount (1 millió) és Jerod Mayo (6,6 millió) lehet pácban, a legelvetemültebb forgatókönyvek szerint pedig még Nate Solder (7,4 millió) is szóba jöhet, bár utóbbi kettőre nem sok esélyt látok.
Valószínűleg az Akeem Ayers (LB), Jonathan Casillas (LB) duóból valakit még újraigazol Belichick aprópénzért, kis szerencsével talán a guard Dan Connolly-t is. Steven Ridley (RB), biztosan, Alan Branch (DT) nagy eséllyel nem marad a bajnokcsapatnál.
Hiányposztok
Ha marad Wilfork (maximum 3-4 millió/év), ha nem, a csapatnak mindenképpen a fal közepét kell majd erősítenie (nagyon mély lesz idén a DT piac). Erre többek között ideális lenne a Detroit Lionsból minden bizonnyal távozó Ndamukong Suh, akinek inkább fizetne évi 12-14 milliót a Patriots (szerintem), mint Revisnek.
A CB posztot Revis nélkül sem érzem gyengének, Kyle Arrington slotban jó lesz, ahogy Browner, Butler és Dennard is tud egy jó szintet hozni, különösen, ha egy komoly front7 támogatja őket. Akárhogy is, nem kell sok ahhoz, hogy jövőre is a Patriots legyen a liga legerősebb csapata.
A Buffalo Bills kisebb meglepetésre 9-7-es szezonnal zárt, legyőzte a Packerst és a Patriotst is, míg Manninget (Rodgers mellett) sikerült 2 interceptionön tartani. Kyle Orton és a védelem parádézott, mi pedig most egy kis önkritikát gyakorlunk. Kezdjük mindjárt katonadanival, aki a második leggyengébb csapatnak jósolta Ortonékat: „A támadófal gyenge, az irányító gyenge, az elkapógárda gyenge, de legalább van két egész jó futójuk… A védelem sem sokkal jobb és a legjobb játékosuk, Kiko Alonso kihagyja az egész évet. A secondary gyenge és csak azért soroltam őket a Titans elé, mert a védőfal azért jónak mondható a két Williams-szel (Kyle és Mario) plusz Dareus-szal.”
Szegény 18,1 pontot átlagoló és 56 sacket szerző védelem, hogy megszenvedte Kiko Alonso sérülését. Igaz, én is csak 5-11-et jósoltam nekik, szóval tudjuk be ezt annak, hogy Manuelt hamar leültették és jöhetett a…
Az év támadója és MVP játékosa – Kyle Orton
Talán meglepő, de igaz. Orton, ha megoldani teljesen nem is sikerült, de kozmetikázta az irányítógondokat. 3018 yardot passzolt, 64.2%-os pontossággal, 87.8-as ratinggel, ami karrierje legjobbjának számít. Jól is muzsikált vele a Bills, kár, hogy úgy döntött, hogy visszavonul.
Az év újonca – Sammy Watkins
Watkins 982 yardot és 6 TD-t szerzett, ami az elmúlt évek rookie elkapói statisztikákhoz viszonyítva pazar, ám az idei felhozatal mellett (Benjamin, Odell Beckham, Mike Evans) csak közepes, pedig érte még fel is tradelt a Bills.
Nem volt szép...
Az év védője – Bills védőfal
Igazságtalan lenne egy játékost kiemelni, amikor a Bills kezdő védőfala összesen 40 sacket szerzett. Pontosabban: Jerry Hughes 10, Marcell Dareus 10, Mario Williams 14.5, Kyle Williams 5.5.
Legnagyobb csalódás – E. J. Manuel
Most már végképp beigazolódott, hogy a 2013-as draft egyetlen elsőkörös irányítója hatalmas bust lett. 5 meccsen jutott szóhoz, abból négyen volt kezdő. Egyik legemlékezetesebb megmozdulása:
Cap helyzet és fontosabb szabadügynökök
A Bills 27.4 millió dolláros cap space-szel rendelkezik, ami kifejezetten jól jön, hisz Fred Jacksont leszámítva (2.7 millió) csak az elit védő falembereiken tudnának spórolni, amit Rex Ryan, a csapat új vezetőedzője aligha méltányolna. Szerencsére nincs sok fontos szabadügynökük.
Az elsődleges prioritás Jerry Hughes megtartása lesz. A DE/OLB minden mérkőzésen kezdett és a már említett 10 sacken kívül 3 fumblet is kiharcolt. Őt minden bizonnyal marasztalja a Bills. A tackle Eric Pears és C. J. Spiller jövője már nem annyira biztos, ellenben Brandon Spikes (ILB) és Da'Norris Searcy (S) jól teljesítettek, őket nagy eséllyel megpróbálja újraigazolni a csapat.
Hiányposztok
A szabadügynökökkel ellentétben hiányposztból van bőven. A legnagyobb Orton visszavonulása miatt egyértelműen az irányító, E. J. Manuel bizonyította, nem NFL szint. A csapatnak nincs elsőkörös választási joga, így legjobb esetben is a Mark Sanchez, Michael Vick, Josh McCown, Bryan Hoyer, Colt McCoy ötösből válogathatnak.
Richie Incognito leigazolásával talán megoldották a guard problémát, ám ettől függetlenül a támadófalra nagyon ráférne a renoválás. A baloldali tackle-t, Cordy Glennt leszámítva az egész egység siralmas volt 2014-ben: 22. passzblokkolásban, 32., azaz utolsó futásblokkolásban. A másik fontos kérdés a futóprobléma megoldása: Spiller sérülékeny, Fred Jackson öreg, a piacon pedig a Forsett - Gore duón kívül nincs olyan játékos, akire érdemes lenne beruházni. Safety-ből ellenben akad bőven a piacon, ha esetleg Searcy-vel nem sikerül megegyezni. Továbbra sem értem Rex Ryant, miért a Billst választotta a Falcons helyett. A csapat védelme rendben van, de nagyon úgy fest, hogy az utóbbi idők leggyengébb (ez nagy szó) Bills támadósorát fogjuk 2015-ben látni.
.png?full=1)
A Dolphins folytatta a 2013-ban is látott inkonzisztens játékot. Rögtön az első fordulóban, mondhatni könnyedén győzték le a Patriotst, majd nagyon simán kikaptak a Billstől és a Chiefstől is. Ezután jött egy kisebb győzelmi sorozat, a Chargers eltiprása után (37-0) már 5-3-mas mérleggel álltak. Majd ismét egy (már-már szokásos) leolvadás következett és a következő 8 meccsükből csak hármat sikerült megnyerniük. A 8-8as mérleg a csoport harmadik helyére volt elég, de azért így is akad pár kimagasló teljesítmény.
Az év támadója – Lamar Miller
A futó 8 TD-t és 1099 yardot szorgoskodott össze 5,1 yardos átlaggal úgy, hogy a csapat támadófala 27. volt futásblokkolásban.
Az év védője – Brent Grimes
5 interception, 1 TD és ez:
Az év újonca – Jarvis Landry
A második körös elkapó a csapat legtöbbet foglalkoztatott célpontja volt. 84 elkapásból 758 yardot és 5 TD-t szerzett, ez utóbbi Mike Wallace után a második legtöbb volt.
MVP – Ryan Tannehill
Ez aligha lehetne vitás. Tannehill Luckhoz hasonlóan folyamatosan, évről-évre fejlődik. 66,4%-os passzpontossága, 4045 yardja, 92,8-as ratingje és 27 TD-je a legtöbb karrierje során, ahogy a 12 dobott INT is a legkevesebb. Ezenkívül 311 futott yardot és egy futott TD-t tett le az asztalra. Hosszú idő után megoldódni látszanak a Dolphins irányítóproblémái.
Legnagyobb csalódás – Joe Philbin
Philbin három év alatt egyszer sem tudott pozitív mérleget felmutatni és borzalmasan inkonzisztens alatta a csapat játéka. A nagy meccsekre folyamatosan rosszul készül fel (Ravens otthon), de a szinte már megnyert mérkőzéseket sem tudja lehozni (Packers, Broncos).
Cap helyzet és fontosabb szabadügynökök
A csapat jelen pillanatban 1,6 millió dollárral van a sapka fölött, ami akkor is kevés, ha nem készülnének egy 100 millió dolláros szerződést kínálni Tannehillnek. A fizetési sapka egyik áldozata Philip Wheeler (LB) lehet, aki második évére kikerült a kezdőcsapatból. Az ő kivágása inkább a jövőnek szólhat: idén 200 ezer dollárt spórolnának rajta, de az elkövetkező két évben több mint 7 millió dollár szabadulhatna fel. Brandon Gibsonon (WR) viszont már 3 milliót-, Cortland Finneganon (CB) 5,74 milliót-, a szintén csalódást okozó Shelly Smithen (G) pedig 2,75 millió dollárt nyerne a csapat. Egyikükért sem lenne olyan nagy kár: Gibsont Landry könnyedén kiszorította, Finnegan és Smith pedig legfeljebb rotációs embernek lenne jó.
Ellenben Jared Odricket (DT) jó volna megtartani, ahogy a Jimmy Wilson – Louis Delmas safety párosból is legalább az egyiket. Valószínűleg Wilson lesz a befutó Delmas ACL- szakadása miatt. „Komolyabb” távozók még a támadófalból lesznek, bár a 31. passzblokkoló egységből aligha fognak hiányozni.
Hiányposztok
A csapatnak vagy egy tehetséges futója és irányítója, már csak támadófal kellene eléjük. A center Mike Pouncey még guardnak is jó, Branden Albert jól játszott a sérüléséig, az újonc Ja'Wuan James pedig a jobboldalon mutatott életjeleket. A harmadikkörös Billy Turnerben is van potenciál, ugyanakkor egy guard és egy center minimum elférne a falban.
Védőoldalon Odrick megtartása mellett a safety és a CB poszton vannak hiányosságok, egyikre nagy eséllyel első kört fog áldozni a csapat. A TE poszt lesz még érdekes, egy Julius Thomas vagy Jordan Cameron sokat tudna segíteni Tannehillnek. Illetve Moreno távozása miatt a RB sort is mélyíteni kell majd, erre egy hátsókörös pick bőven jó lehet.
Ráadásképp pedig ott van Ryan Tannehill, akinek bár nem jár le a szerződése, minden bizonnyal kap egy szép 6 éves, 100+ millió dolláros ajánlatot. A kontraktus struktúrája Andy Daltonéhoz hasonlíthat, vagyis az irányító a szerződése első 2 évében megkapja a garantált tartalmakat, az pénz maradék része pedig opcionális lesz. Ér ennyit? Egyelőre aligha, de az NFL-ben nagyon nehéz irányító nélkül meglenni, Tannehillben pedig több potenciál van, mint Kaepernickben, Daltonban vagy Culterben együttvéve.
.png?full=1)
Számomra a Jets okozta a legnagyobb csalódást 2014-ben. Egyszerűen mindent elszúrtak, amit lehetett: a Packers ellen az offensive koordinátor által kért idő, ami miatt visszavonták Geno Smith egyenlítő TD-jét, a Bears elleni öngyilkosság, a két elrontott, game winning field goal a Patriots ellen, egyenlítés helyett pick-six a Broncos ellen, hosszabbításos vereség a Vikings vendégeként, vagy Bills által kiosztott oda-vissza pofonok. Ennek tükrében nem is olyan egyszerű kiválasztani a szezon legjobbjait.
A legjobb támadó – Eric Decker
Amikor tavaly leigazolta őt a Jets, akkor erős túlzásnak tűnt az évi majd 7 milliós fizetés, de nem érheti szó a ház elejét. 74 elkapása 36-tal több, mint a csapat második legtöbbet keresett célpontjáé, ahogy az 5 TD és 962 yard is toronymagasan első csapaton belül.
A legjobb védő és MVP – Sheldon Richardson
Kicsit igazságtalan vagyok, hogy egyedül Richardsoné az érdem, de három MVP címet (Muhammad Wilkerson és Damon Harrison) kiosztani azért túlzás. Richardson a maga 8 sackjével első volt csapaton belül, a védőfal pedig az egyetlen olyan egység, amelyre nem lehetett panasz.
A legjobb újonc – Calvin Pryor
A rookie safety mind a 16 mérkőzésen pályára lépett, 11-szer kezdőként, amin 60 tackle-t (4. legtöbb a csapatban) és egy fél safety-t sikerült szereznie. Nem rossz, de nem is kiemelkedően jó, nem igazán volt konkurenciája a díjért.
Legnagyobb csalódás – Geno Smith, Michael Vick, Chris Johnson
És még sorolhatnánk, de egyelőre legyen ennyi. Geno Smith manueli utat járt be, azaz bebizonyította, hogy kevés az NFL-hez még akkor is, ha idén ő volt az egyetlen kezdő irányító, akinek összejött a tökéletes (és a 0.0-ás) passer rating a szezonban. Michael Vick pedig még így sem tudta megszerezni a kezdő pozíciót. Ugyanez igaz Chris Johnsonra, akit Chris Ivory szorított ki nagyon könnyedén.
Cap helyzet és fontosabb szabadügynökök
48,9 millió dolláros cap space-szével a Jets rendelkezik a negyedik legtöbb hellyel a sapka alatt. Ez az összeg tovább nőhet, ha megválnak két gyengébben teljesítő veteránjuktól: Jason Babintól és Calvin Pace-tól. Ez a lépés 3,8 millió dollárt szabadítana fel, illetve ehhez jön még a Chris Johnson cutból befolyó 3,5 millió. Ha ez sem elég, akkor nyugodt szívvel kivághatják Percy Harvint, aki a liga harmadik legjobban kereső elkapójaként kemény 1 TD-t tudott felmutatni 2014-ben. Az ő elküldésével 10 milliót szabadítana fel a csapat dead money nélkül, bár valószínűleg még jár egy utolsó esély a balhés és sérülékeny elkapónak.
Jó volt...
Lejáró szerződésű szabadügynökből is épp olyan jól áll a franchise, mint anyagilag. A 2009 óta minden mérkőzésen kezdő, idén 123 tackle-t és 5.5 sacket elért David Harrisnek járna egy komolyabb szerződés, valamint a 106 tackle-t és másfél sacket szerző Dawan Landry (S) újraigazolása lenne fontos a gyengécske secondary-be.
Hiányposztok
Az első és legfontosabb az irányító, kérdés, hogy a Bucs-Titans duóból lemond-e az egyik a két top irányítóprospect valamelyikéről. Igaz, arról lehetne vitatkozni, Winston vagy Mariota többre lenne-e képes, mint Geno…
A következő lépés a secondary megerősítése, hisz hiába könyörgött Ryan tavaly, Idzik másképp gondolta. Egy, de inkább két jó corner (és Landry távozása esetény egy safety) elférne a csapatban, legtöbbet a volt Jets játékos Antonio Cromartie-t és Darrelle Revist emlegetik. Előbbinél Ted Bowles, az új Jets HC lehet a kulcsfigura, akivel remekül kijött a játékos Arizonában, Revisre pedig van pénz. A futó pozíciót vélhetően a mély draft classból orvosolja a csapat, a támadófalat pedig az egyik top guarddal (Mike Iupati, Clint Boling) erősítik meg.
Szerintem az elkapó poszt sem lefutott, akár Harvin és Decker mellé, akár előbbi helyére, de nem lennék meglepve, ha Randall Cobb vagy Michael Crabtree végül New York zöldebbik felén kötne ki. Lesz jövés-menés bőven és ha jól költik el azt a rengeteg pénzt, jövőre a Jets lehet a Patriots egyik legkomolyabb kihívója. És nem csak a csoporton belül...
(Az alap cap space-t 140 milliónak tekintettem, a hivatalos számig ezt fogom viszonyítási alapként használni)
